Járműpark, eszközök

Mozdonyok

A Múzeumvasút jelenleg két mozdonnyal, és nyolc kocsival szolgálja tavasztól őszig az utasforgalmat. Az alábbiakban az itt közlekedő járművekről olvashatunk egy-egy rövid áttekintést.

Dmot 953 pályaszámú motorkocsi

A képen egy Dmot motorkocsi látható a Nagycenki Széchenyi múzeumvasút egyik állomásán.

A motorkocsira való igény 1935-ben már megfogalmazódott, de csak 1940-ben került legyártásra.
A motorkocsi elérte az 58 km/h sebességet is. A járművet kecskeméti pályafutását követően 1971- ben selejtezték le, ezt követően került a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasútra, még üzemképes állapotban. Sajnos, kezdeteben a fertőbozi fűtőházban nem kapott helyett, ezért az időjárás viszontagságainak nem tudott sokáig ellenállni, és hamarosan kivonták a forgalomból.

2019-20-ban állami támogatásból felújításra került a motorkocsi, amely keretén belül újra festették és új motort is kapott. Nagycenken friss hatósági vizsgával állhatott szolgálatba a 2021-es üzemkezdetkor.

„András”, a gőzös (490-es sorozat)

Az első világháború után a főleg hegyi pályákon közlekedő, keskeny nyomközű tehervonati mozdonyok elsősorban különböző bányavasutaknál szolgáltak. A 492-es sorozatú mozdonyokat a MÁV a XXIe osztályba sorolta, 1911-től pedig a 490-es sorozatba kerültek. „András”, a gőzmozdony XX. század elején készült, és 1972 őszén, a balinkai bányavasút felszámolásával került a múzeumvasúthoz. Az ebből a típusból megmaradt egyetlen mozdony jelenleg tehát Múzeumvasutunkon teljesít szolgálatot.

A képen ,,András a gőzős" mozdony látható a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasúton.

„Kiscenk”, a dízel (C–50-es sorozat)

A C–50-es a hazai gazdasági vasutak vontatási igényeinek ellátására tervezett, nagy szériájú mozdonysorozat. Az 1950-es évek elején kezdődő gyártás óta több mint 200 db készült a sorozatból, és napjainkban is csaknem 70 db maradt meg belőlük, miközben különböző átalakításokra és motorcserékre is sor került. Többségük jelenleg a hazai erdei vasutakon dolgozik. A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasúttól 2004-ben került hozzánk egy C–50-es dízelmozdony, amely „Kiscenk” névre keresztelve vontatja szerelvényeit.

A képen ,,Kiscenk" a dízelmozdony látható menet közben.

Személykocsik

A múzeumvasúti üzem megindításához Kisújszálláson egy megszüntetett kisvasút selejtezett kocsijaiból válogattunk. Így került ide az első három személykocsi, amelyeket a debreceni járműjavító állított helyre. A kocsik ekkor új számozást kaptak.
Még ősszel további kocsikat is átvettünk a MÁV-tól. A kisvasút felszámolásának előkészítése során a Békéscsabán már selejtezett kocsik közül egy kalauz-, és négy személykocsit választottunk ki. A lehetőségekhez mérten ezek is a visszakapták eredeti berendezésüket, és 1971 nyarán kerültek a Múzeumvasúton használatba vételre.

Egyéb járművek

Ahány kocsi, annyi féle. A közlekedéstörténész úgy válogatta őket, hogy lehetőleg egy-egy sajátos típust képviseljenek. A vonal végállomásain, Fertőboz és Kastély állomásokon a személykocsikon kívül néhány piros színű teherkocsival találkozik a látogató. Akinek ideje megengedi, s részletesebben érdeklődik a keskeny nyomközű vasutak iránt, sétáljon el mellettük. A MÁV cégjelű kocsik a ceglédi kisvasútról kerültek ide. Kastély állomáson azonban a MÁV teherkocsik mellett egy ÖBB cégjelű, szokatlan formájú, háromtengelyes nyitott teherkocsi is áll. Ezt selejtezéskor osztrák vasútbarátok a St. Pölten–Mariazell közötti keskenyvágányú vasút kocsiparkjából vásárolták meg, s üdvözletük és barátságuk jeléül küldték Nagycenkre.
Fertőbozon a piros szinű kocsik között két szürke nyitott kocsi is áll, ezek a szurdokpüspöki kovaföldbányának vasútjáról a két első mozdonyunkkal együtt került hozzánk. Részt vettek a vasút építésének minden munkájában, s most is az időnként szükséges anyagszállítások céljára állnak itt.

A képen a fertőbozi fűtőház látható belülről.

Vonalhálózat, épületek

A tervezett vonalhálózat első része az egykori nagycenki cukorgyári iparvágány helyén épült Fertőboz és Barátság állomások között, amelynek legszebb szakasza az Ikva fölött átívelő háromnyílású híd, és a hozzá csatlakozó töltés. A vonalon két épület készült: Nádtelep megállóhely és Barátság állomás apró épülete. Ezekhez Szurdokpüspöki megálló-rakodóhely épületei szolgáltak mintául.
A pálya folytatása Nádtelep mellett ágazik ki az elsőként épült szakaszból és szép vonalvezetéssel, gazdasági vasúthoz illően számos kanyarral 2400 m hosszan éri el a Széchenyi Kastély állomást. A pálya 14kg/fm súlyú használt, felbontott gazdasági vasutakból kikerült sín-anyagból épült, vegyesen vasbeton, illetve faaljakkal. A pályára engedélyezett tengelynyomás jelenleg 12 tonna. A négy mozdony elhelyezésére alkalmas fűtőház pedig a MÁV szabványterveinek felhasználásával épült Fertőbozon, a nagyvasúti állomás mellett.

Biztosítóberendezések

Kastély állomás fedezésére a múlt század végén készült ún. Banovics-féle tárcsás, villamos védőjelzőt állítottak fel. Ezt ide történő felállításáig a Közlekedési Múzeum raktárában tárolták. Az elágazási hely fedezésére háromkaros jelző került. Barátság állomás felől érdekes, ún. piskótakarokkal felszerelt kétkarú jelző fedezi az elágazást. Roncsként kaptuk a közlekedési Múzeumtól, a GYSEV lakatosai varázsoltak belőle használható, de történelmi értékű jelzőt. Fertőboz felől MÁV szabványú karos jelző áll az elágazási hely előtt. Kastély állomás felől rácsos árbocú Roessemann-Kühnemann gyártmányú jelző áll. Ez még a múlt században készült, évtizedekig a cinfalvi (Siegendorf) cukorgyár fedezőjelzője volt. Ugyanilyen „öreg” jelző került felállításra a Barátság állomás előtt is. A vasútvonal keresztezi a régi soproni országutat, így a keresztezéshez sorompóőri szolgálati hely épült. Vonatközlekedéskor itt is sorompórudak zárják le az utat a forgalom elől.

Skanzen

Az ide látogatók az üzemnapokon nem csak múzeumvasutazni tudnak, de számukra Kastély állomáson rengeteg szórakozásra is lehetőség nyílik. A skanzen területén több mozdony és személykocsi mutatja be a kisvasutak történetét. Mindegyik jármű szolgált korábban az ország számos keskenynyomtávú vonalán. A kiállított járművek mára már nem üzemképesek, de az utókornak megtartva kiállításra kerültek. 2020-ban még egy keskenynyomtávú fordítókorong is helyet kapott, amely szintén a Közlekedési Múzeum tulajdonát képezi.