Zöld közlekedés

Zöld út 2023

Szelídgesztenye

Sokoldalúan felhasználható: gesztenyeliszt, lekvár vagy gesztenyesör készülhet belőle, virága kiváló mézelő. 
Méze, virágpora antibiotikumokban, ásványi anyagokban valamennyi fa közül a leggazdagabb.Dél-Európa csapadékos völgyeiből terjedt el a kontinensen a rómaiak közvetítésével. Az évezredek során készült belőle gesztenyekása, gesztenyeliszttel sütött kenyér és gesztenyepüré, ami magyar specialitásból vált jellegzetes, monarchiabeli csemegévé.

Olajtök
A hagyományos eljárással készült őrségi tökmagolajat az „Őrség aranyának” is nevezik.  

A tökmagolaj ételek finom ízesítője, mely számos egészségmegőrző hatással bír: mérsékli a gyulladást, serkenti az agyműködést, védi a szív egészségét.

Kékfrankos szőlő

Igazi közép-európai szőlőfajta, mely nagy valószínűséggel a mai Ausztria területéről ered. Borai legtöbbször friss, gyümölcsös (epres, málnás),

virágos (ibolyás) és finoman fűszeres jegyeket hordoznak.  A Soproni borvidék több mint felén kékfrankos szőlőt termesztenek, ezért is nevezik Sopront a „Kékfrankos Fővárosának”. A könnyű rosék és a gyümölcsös vörösborok mellett nagyformátumú hordós, érlelt borok készülnek belőle.

Kőszegi szőlő és bor

A kőszegi bort egykor a bécsi császári udvar asztalán is szívesen szolgálták fel.  

Kőszegen 1740 óta minden évben Szent György napján rajzolják be a szőlőhajtásokat a Szőlő Jövésnek Könyvébe. 
A borvidéken elsősorban a vörösbor termelés a jellemző, a legelterjedtebb fajták a kékfrankos, a blauburger, zweigelt és a merlot. 

Zöld út 2023

Erdei ciklámen

Fokozottan védett növény. Az erdei ciklámen hazánkban őshonos, a Dunántúl nyugati részén találkozhatunk vele.

Elterjedt néphit volt, hogy a gonoszt távol tartó varázsereje is van. Az ókori görögök és rómaiak amulettként használták, úgy vélték, hogy "aki gyökerének egy darabkáját vagy az egész növényt a házában tartja, azon nem fog a gonosz varázslat.

Jegenyefenyő

A közönséges jegenyefenyő Magyarországon a Nyugat-Dunántúlon őshonos. Illóolaját izom- és reumás fájdalmak mérséklésére alkalmazzák masszázs- és fürdőkészítményekben, illetve illatszerek gyártására.Tűlevelei ép szélűek, laposak, sötétzöldek és fényesek, fonákjukon ezüstfehér viaszcsík húzódik végig.

Foltos szalamandra

A foltos szalamandra hazánk egyik legszebb védett kétéltűje, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak.

Vigyázat, mérgező vagyok! – bőrmirigye mérgező váladékot termel.

Tavaszi tőzike

A tavaszi tőzike védett, hagymás évelő növények, különösen a hagymájuk mérgező. Győr-Moson-Sopron megyében, Csáfordjánosfa mellett található ártéri erdőben található hazánk legnagyobb védett tőzikés erdeje.

Látsz egy hóvirágot, ami mégsem hóvirág? - az a tavaszi tőzike. Bár „rokonok”, hiszen amarilliszfélék családjába tartoznak, de az élőhelyük különböző, a tőzike vizes, mocsaras, lápos helyeken él.

Foltos nádiposzáta

A foltos nádiposzáta védett nádi énekesmadarunk. Jellegzetes énekét nádszálak csúcsán vagy bokrok ághegyén hallatja.

A foltos nádiposzáta különös ismertetőjegye a hosszúkás, kecses testfelépítés.  A verébnél kevéssel kisebb, színezete barnássárga, felső oldala finoman sávozott. Fészkét a talaj közelében, a sűrű növényzetben építi. 

Nádirigó

A nádirigó a legnagyobb testű nádiposzátánk.  A madárvédelmi törvény védelemben részesíti.  
Érkezésekor énekével felpezsdíti a nádast, gyakran látni egy-egy nádszálon ülve énekelni. Dala nagy erejű, éneke messzire elhallatszik. Hosszútávú vonuló.

Nagy kócsag

A magyar természetvédelem címermadara. Az elmúlt évtizedekben a védelem hatására megerősödött az állománya, a Fertőn és a Hanságban összesen mintegy 800 pár fészkel. Európán belül a legnagyobb populáció Magyarországon él.

Keskenylevelű gyékény

Hasznos növény, szűri a vizet, és az algásodást is gátolja. Díszítőértékét torzsa virágzata, a barna termős virágokat alkotó "buzogányok" adják, melyek termésérés után fehér, vattaszerű szőrpamacsok szállnak messze.  A gyékények levele fontos ipari alapanyag.

Nyári lúd 

A nyári lúd a legnagyobb termetű európai vadlúd, mely itt is fészkel. Egész évben találkozhatunk csapataival, mert rendszerint érkeznek a Fertő vidékére telelők. Vonulásukkor jellegzetes ‘V’ alakban repülnek, könnyen felismerhetőek jellegzetes hangjukról, gágogásukról.

Magyar szürkemarha

Középkori marhafajtánk eredetére vonatkozólag csak feltevésekre hagyatkozhatunk, ám az bizonyos, hogy a 14-15. századra kitenyésztett és a 17. századig mint vágómarha „világmárkának” számító fajta a korabeli magyar állattenyésztés legkiemelkedőbb eredménye volt.

Egykori jellemzése – „A magyar-erdélyi fajta állatja ott, ahol jól tenyésztik, erőteljes testével, czímeres szép fejével, szívós izomzatával, ezüstfehér vagy darvas színével mindenkit megnyer és a föld egyik legjobb igásökrét szolgáltatja…” – ma is helytálló (részlet Tormay Béla, ny. államtitkár, a Mezőgazdasági vezérfonál néptanítók számára c. dolgozatából, 1906.).

Napjainkban a fajta elsősorban genetikai kincs, hiszen a genetikai változatosság megőrzése napjaink állattenyésztésben is fontos cél. Évszázadokon át megőrződött, kiváló tulajdonságai teszik alkalmassá a fajtát új feladatkörének ellátására a természetvédelmi értékmegőrzésben, azaz a védett gyepterületek, láp- és mocsárrétek fenntartásában.

Boldogasszony papucsa

Hazánk legnagyobb virágú kosbora, ritka, fokozottan védett orchidea-faj. Az országban a Szárhalmi-erdőben, valamint a Bükkben található.
Legszebb hazai orchideánk. A felfújt papucs lényegében tartálycsapda, amelybe a netkárt kereső rovarok beleesnek, így biztosítja a növény a rovarmegporzást.

Tőzegmohás láprét

Mivel az év nagy részében vízzel borított ez a terület, fapallókon járhatjuk végig az 1 km hosszú szőcei láprét tanösvényt az Őrségben. 
Nagyjából 14 hektár a terület legértékesebb része, melyet több kisebb, láncszerűen egymásba kapcsolódó terület alkot a völgy alján. Legjelentősebb rajta a tőzegmohás láp, sok tőzegmoha faj, tőzegeper, vidrafű, a tavasszal virágzó bíborszínű orchidea, a keserűfű, a húsevő kereklevelű harmatfű.
Az „aranymoha” (tőzegmoha) az itt élők elbeszélése szerint 30 évvel ezelőtt magas párnákat alkotott még, és nagyobb számban fordult elő, mint ma. Gyűjtötték, alomnak használták az állatok alá. Az állattartásból kihagyott rész idővel aztán beerdősült, a megmaradt terület kezelője pedig az Őrségi Nemzeti Park lett. (Forrás: https://www.vadasa.hu/latnivalok/szocei-tozegmohas-lapret)  

Rododendron

A rhododendronok, magyar nevén havasszépe, csodásan virágzó, örökzöld és lombhullató fajtákkal is rendelkező díszcserje, savanyú talajigénye miatt csak Magyarország nyugati területein található. Minden évben óriási érdeklődés kíséri a rhododendronok virágzását a Nyugat-Dunántúlon. 

Kockásliliom

A „Jó Isten kalapjának dísze” – így is nevezik a sakktáblaszerű mintázatáról felismerhető mocsári kockásliliomot, mely hazánk egyik legritkább, védelem alatt álló vadvirágát. A Dunántúl vizes rétjein nagy várakozás előzi meg a kockásliliomok nyílását. A növény virágzásának olyan tisztelete és hagyománya van Zalában, hogy fesztiválokat, sőt, még kockásliliom-túrákat is szerveznek a térségben.

Fekete harkály

Harkályok nélkül nincs egészséges erdő – a fekete harkály az erdők doktora, Magyarországon védett. 
Állandó madár, meglehetősen nagy területhűség jellemzi, erdejét nem hagyja el, hanem ott tölti egész életét. A fekete harkály az öreg erdei fenyvesekben és a velük határos bükkösökben él.

Lepkefajok 

Őrség, a lepkék földje!

Sajátos klímájának köszönhetően megközelítőleg 1500 lepkefaj él ezen a területen. A lepkék élőhely fenntartásban, az élővilág sokszínűségében betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen. Nem véletlen, hogy az Őrségi Nemzeti Park új címerállata is egy lepke, mégpedig a sötét-aljú hangyaboglárka, amely a terület egyik legjellemzőbb védett lepkéje. Csodálatos kis lények. Színes szárnyú rovarok, melyek sebes repülésre, villámgyors irányváltoztatásra képesek.

Vérfűboglárka: Őrségi népességei európai jelentőségűek, a hazai állomány többsége itt koncentrálódik.

Zanótboglárka: Európa-szerte a kipusztulás fenyegeti. Őrségi népességei európai jelentőségűek, a hazai állomány többsége itt koncentrálódik!

Nagy nyárfalepke: A kisparaszti szálaló erdőművelésű erdők (rezgő nyár) Szentgotthárd – Szakonyfalu) jellemző ritkasága. Népessége hazai viszonylatban jelentős. 

Tűzlepke: Védett faj. Sík- és dombvidéken mocsarakban, míg hegyvidéken patakok mentén honos. Az Északi-középhegységben és a Dunántúlon fordul elő.

Szemes lepke: A sápadt szemes lepke kifejezetten kedveli a hűvös, párás, patakparti mikroklímát. A sápadt szemeslepke a Vendvidék leghűvösebb patakvölgyeiben tenyészik, félárnyékos helyeken. Kétvölgy és a szomszédos falu, Ritkaháza között él az egyik utolsó hazai populációja.

Narancslepke: Az egyik legritkább és legveszélyeztetettebb nappali lepkefajunk, a narancslepke. 

Lápi tarkalepke: hazánkban két ökotípusa fordul elő (szárazréti és nedvesréti). Jelenleg a Dunántúlon él (Őrség, Zala, Bakony, Balaton-felvidék, Vértes). Egyes élőhelyein viszonylag gyakori.

Színjátszólepke: A színváltás szerepe a védekezés és az ellenség megtévesztés. 

Zöld út 2023

Magyarország, s ezen belül a nyugat-dunántúli régió, jelentős termál-és gyógyvízkészlettel, valamint rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik. A világranglistán e téren csak Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg.

Ásvány- és gyógyvizeinket elsősorban összetételük és gyógyászati alkalmazhatóságuk szerint csoportosíthatjuk. 

A hévíz 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű rétegvíz, mely nagy mennyiségű ásványi anyagot és kémiai elemet is magában foglal. 
Hévizek kőzetlemezek találkozásánál törnek leginkább a felszínre, ahol szinte mindig jelen van a vulkanizmus: gyakoriak a földrengések, gejzírek, hőforrások bukkanak elő, és akár aktív vagy kialudt vulkánok is találhatók ott. A földkéreg víztartó rétegeiből leszivárog a víz a melegebb, a forró lávához közeli rétegekbe, ott felforr, és utat keresve magának, a felszínre tör. Vagy várja, hogy az ember kutat fúrjon a mélybe, és kiszabadulhasson.  Az ország területének mintegy négyötödén található hévíz, hazánkban a felszíntől a mély felé haladva száz méterenként átlagosan 5 °C-kal növekszik a hőmérséklet. Felszín alatti tározók a régióban változó terepszint alatti mélységben és nagy kiterjedésben fordulnak elő, ezáltal jelentős geotermikus energia kinyerésére van lehetőség.

Gyógyvíz hőmérsékleti értéktől függetlenül minden olyan természetes rétegvíz, amelyben a gyógyhatású elem eléri az elfogadott határértéket, és az arra illetékes hatóságok azt gyógyvízzé minősítik. 

Ásványvíz olyan rétegvíz, mely oldott állapotban sok ásványi anyagot és kémiai elemet tartalmaz.

Ősidők óta ismert, hogy a víz, a benne oldott anyagok miatt, jótékony hatást képes kifejteni szervezetünkre, elősegítve az egészség megőrzését. 

A gyógyvizek hasznosítása igen széles skálán mozog. Ivókúra során belsőleg fogyasztva, külsőleg, abban fürdőzve, illetve a víz felületén párolgó gőzöket és a belőle felszabaduló gázokat belélegezve, vagy iszappakolás formájában is kifejti jótékony hatását.

Balneológia a gyógyvizek hatásával és alkalmazásával foglalkozó tudomány, ennek ismeretére épül a balneoterápia (fürdőgyógykezelés). 
Ugyancsak a vízhez kötődő gyógymód a hidroterápia (vízgyógyászat), mely a víz fizikai tulajdonságait (hőmérséklet, nyomás, felhajtó erő) használja ki terápiás célokra.

A víz fizikai tulajdonságainak terápiás hatásai

Hőmérséklet: 

• Meleg (32-37°C) – az erek kitágulnak, szívfrekvencia növekszik és szaporább lesz a légzés. Felgyorsul a keringés, változik a vérnyomás.
• Langyos (21-31°C) – lazító, fájdalomcsökkentő, görcsoldó, értágító hatás, vérnyomás-csökkentés. 
• Hideg (21°C alatt) – érösszehúzó hatás, anyagcsere gyorsítás.

Felhajtóerő (nagy sótartalmú vízben nagyobb): 

• könnyebb mozgás, kopott, sérült ízületek jobban mozgathatók.
• hidrosztatikai nyomás: nyomáskülönbség – fokozódó vérkeringés, anyagcsere. Álló helyzetben különösen a láb ereit nyomja össze, nő a nyomás a hasban, a vérkeringés a szív felé gyorsul.
• súrlódás, áramlás: izommasszírozó és lazító hatás.

A víz kémiai tulajdonságainak terápiás hatásai:

Fürdőkúra: A termál- és gyógyvizekben található ásványi anyagok a bőr meleg hatására kitágult pórusain keresztül felszívódva fejtik ki jótékony hatásukat.
Bőrön keresztüli felszívódás: Fokozódó kiválasztás, regeneráló, immunerősítő folyamatok. A diffúziós folyamat elősegíti a salakanyagok el-távozását a szervezetből. Egyes bőrbetegségekre is jótékony hatással lehet (fertőtlenítő, gyulladás csökkentő hatás pl. jódos, sós vizek).
A levegőbe kerülő ionok belélegzése: stressszoldó, idegnyugtató hatású.

Felszín alatti vizeink megóvásának mindenképpen magasabb prioritást kell(ene) kapnia, mint a lokális gazdasági érdekeknek. A hazai hévizes rendszerek túltermelése egyfelől kedvezőtlenül befolyásolhatja ásvány- és gyógyvízkészleteink vízminőségét, másfelől az ivóvízellátás céljára szolgáló felsőbb rétegekben nem kívánatos vízszintváltozások következhetnek be.

Fürdőkultúra története Magyarországon

A rómaiaktól az osztrákokig

A Magyarország területén fellelhető gyógyvizek élvezetéről szóló első emlékek a megszálló rómaiakhoz köthetők, akik Aquincumban és a Balaton-felvidéken hoztak létre népszerű fürdőket. Mátyás király udvarába a messziről érkező vendégeket gőzfürdőbe invitálták. 
A törökök kifinomult fürdőkultúrát hoztak magukkal, ennek építészeti emlékei a mai jelen vannak Budapest fürdőiben (pl. Rudas-, Király- és Rác-fürdő kupolás termei). 
A XVI. századtól a budai Felhévíz gödreiben felgyűlő meleg vízben a parasztok és szőlősgazdák vettek rendszeresen fürdő, amely szokás a mai Lukács fürdő környékén egészen a XIX. századig megmaradt.
A szocializmus időszakában jellemző volt a képzet, miszerint a termálvíz csak reumás öregembereknek való, viszont az utóbbi évtizedekben sokat változott a helyzet. Sorra nyílnak a termálfürdők Zalától az Alföldig, és nem csak gyógyulni, hanem a kikapcsolódni vágyók is élvezik szolgáltatásaikat.